Jogász állás
Az ügyvédek az 5 éves egyetemi jogi tanulmányok után minimum 3 éves szakmai gyakorlatot kell, hogy szerezzenek ügyvédi irodában vagy szabadúszó ügyvédnél és részt kell venniük az ügyvédi kamara jogi szakvizsgára készítő képzésében. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál kell szakvizsgázniuk és ezután kérhetnek tagságot az ügyvédi kamarába. Ennek megfelelő (üres) erkölcsi bizonyítvány, ügyvédi felelősségbiztosítás megkötése is feltétele. Igazolniuk kell, hogy a tevékenységüknek megfelelő ügyvédi irodát bérelnek és tartanak fenn (vagy igazolják, hogy egy másik ügyvéd alkalmazza őket – akinek van irodája).
Az ügyvéd bármelyik hazai bíróság és közigazgatási szerv (vagy egyéb hatóságok) előtt intézkedhet és képviselheti a megbízóját. Amikor úgy beszélünk az ügyvédekről, mint szakosodottakról (pl. „válóperes ügyvéd”) az még nem zárja ki, hogy másik jogterületen vagy jogágban nem láthat el az adott jogász feladatokat, ez nem jelent kizárólagos specializációt. A legtöbb ügyvéd irodában dolgozik, léteznek egyéni és alkalmazott ügyvédek is. Ez utóbbiak valamely egyéni ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkaviszonyban álló ügyvédek. Nem minden jogvégzett ügyvéd csak ügyvédi munkakört lát el, s sokan az egyetemeken és egyéb képzőhelyeken is oktatnak.
A jogtanácsosok is az 5 éves jogi egyetemmel kezdik a pályájukat. Ezt követően különféle cégeknél jogi előadóként tevékenykednek 3 éves szakmai gyakorlaton, ezután szakvizsgát tesznek jogból. Az ügyvéddel ellentétben a jogtanácsos csak egy vállalatnak az alkalmazottja. Az ügyvéd hozzá képest „szabadúszóként” működik, mivel nem egy társaság alkalmazásában áll, hanem megbízások alapján dolgozik. A jogtanácsosok az őket alkalmazó cégeket látják el jogi tanácsokkal. Ezek üzletpolitikai és személyes ügyek is lehetnek. Az ő felelősségük, hogy a szervezet vezetősége és a dolgozók tisztában legyenek a jogaikkal, kötelességeikkel. Ezen túl elláthatják (megbízásuktól, illetve munkakörüktől függ) a szervezetük jogi érdekképviseletét, megírhatják a szerződéseket nekik, egyéb jogi procedúrákat is lebonyolíthatnak. Elsődleges feladatuk mindig a jogszabályértelmezés és –alkalmazás.
A jogszabályokat elemezni kell tekintettel a jogalkotó szándékára és elképzeléseire, illetve arra, hogy mire gondolhattak a jogalkotók, amikor a törvényeket, rendeleteket létrehozták. Az Amerikai Egyesült Államoktól eltérő gyakorlat szerint hazánkban nem az ügyvédek foglalkoznak adótanácsadással és adóügyekkel, itt a könyvelők, könyvvizsgálók és az adótanácsadók végzik ezeket a feladatokat.
Egy jogtanácsos a jogszabályoknak megfelelően ad tanácsokat az ügyfeleinek, hogy adott helyzetben mit érdemes lépni, elkészíti és kezeli a jogi dokumentációkat, okiratokat, kötelezi a jogi és üzleti titoktartás.
A közjegyzők nem ugyanazok, mint a jegyzők. Őket a törvény közhitelességgel illet, ami arra szolgál, hogy a hozzá fordulóknak semleges (tehát független) jogi szolgáltatásokat nyújt, ezáltal elkerülhetőek az esetleges jogviták. Ők szerkesztik a közjegyzői okiratokat, hagyatéki eljárásokat intéznek, tanúsítványokat állítanak ki, ellenjegyeznek okiratokat, kezelik a letéteket.
A közjegyzőket határozatlan időre nevezi ki az igazságügyi és rendészeti miniszter. Ő szabja meg a közjegyzők számát is. A törvények szigorúan és pontosan rendelkeznek arról, kiből lehet közjegyző. A feltételek szerint az illetőnek magyar állampolgársággal kell rendelkeznie, nem lehet büntetett előéletű, tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Jogi, pontosabban állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie és egy sikeres jogi szakvizsgával, valamint legalább 3 éves jogászi (bíró, ügyvéd, jogtanácsos, ügyész vagy közjegyző, esetleg közjegyző helyettesi) gyakorlattal.
Feladatai közé tartozik, hogy megírja a közjegyzői okiratokat, magánokiratokon tanúsítja és ellenjegyzi az aláíró személyét. Őrzi a letéteket (pl. végrendeletek), hiteles másolatokat készít, eljár hagyatéki és egyéb nemperes ügyekben.