Hazai jogász képzés
Magyarországon a jogászhallgatók ún. egységes, osztatlan képzésben vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy öt év (azaz 10 félév) a képzési idő jogi és igazgatási képzési területen, és a megszerzett diplomájuk csakis mesterszintű lehet. A végzettségi szint úgy jelenik meg az oklevélben, mint mesterfokozat (MA, jelentése: magister, master). A képzés végén a tanulók jogász szakképzettséget szereznek, ami doktori címmel jár. A felsőoktatási jogi képzésben az állam- és jogtudomány alapjait és ezek mellett a hozzájuk kötődő társadalomtudományokat ismertetik meg a leendő jogászokkal. A jog meghatározóbb intézményeit és területeit ismerik meg, a jogalkalmazás módszereibe kapnak betekintést. A magyaron kívül az európai uniós és nemzetközi jog alapjait is kiválóan elsajátítják a jogász hallgatók. A jogász mesterképzés nem csupán elméleti, hanem praktikus tudást is nyújt, természetesen az alapvető jogi ismereteken felül.
Jogász képzés - problémamegoldás
Ebben a szakmában kulcsfontosságú a problémamegoldás, e téren is hasznos technikákat mutatnak az oktatók, valamint az egyetemi évek során a hallgatók világméretű társadalmi, politikai és jogtudományi folyamatokat lesznek képesek átlátni. A végzett jogászok már az egyetemi oktatást követően önállóan tudják értelmezni a tételes jogot és nyomon követik a változásait. Végzettségükkel mediatív feladatköröket is elláthatnak, mivel többféle aspektusból képesek lesznek interpretálni a konfliktusokat. Szakmai együttműködés jöhet létre a frissdiplomás jogászok és a gazdasági, valamint szociálpolitikai szakemberekkel.
Jogászképzés – idegen nyelv és alapozó képzés
Az egyetemi tanulmányok során a hallgatók az alapvető társadalomtudományi ismeretek elsajátításán túl idegennyelvi oktatásban is részesülnek, valamint alapvető követelmény velük szemben a latin tudás. Ezt követően alapozzák meg jogtudományi ismereteiket például állambölcselettel, jogszociológiával, illetve történeti és történelmi ismeretekkel (római jog). A jogtudományok főbb ágazatait (magánjogi, büntetőjogi, nemzetközi és európai jogi ismereteket, stb.) a jogászok még az alapozó képzésben sajátítják el. A jogi tanulmányok végére a hallgatók rendelkeznek összehasonlító jogi ismeretekkel, illetve betekintést nyernek a jogalkotás folyamatába is. Az igazságszolgáltatásban, közigazgatásban végeznek a hallgatók gyakorlatot a pályakezdés előtt.
Mire kell felkészítenie a jogász képzésnek?
Egy jogásznak nagyfokú „empátiára” és kreativitásra van szüksége amikor a törvényeket és rendeleteket értelmezi, képesnek kell lennie arra, hogy logikus és legális válaszokat, megoldásokat találjon a felmerülő szociális és jogi problémákra, valamint hogy az ezekhez szükséges adatokat, információkat fel tudja dolgozni.
A jogászoknak széles látókörűeknek kell lenniük és képesnek arra, hogy önerőből értelmezzék és nyomonkövessék a jogrendszer változásait. Mivel mediatív tevékenységet is folytathat (a mediáció olyan konfliktuskezelési és probléma megoldási módszer, amelynél két fél szembenállásakor, érdekkülönbség felmereülésénél egy független harmadik fél segít közvetíteni a helyzet rendezése érdekében), a jogásznak jó kommunikációs képességgel, kompromisszumkészséggel, problémamegoldó szemlélettel kell rendelkeznie.
A jogászok igényes, színvonalas munkát végeznek és mindig arra is törekednek. A jogi tevékenység minden esetben megköveteli a személyes felelősségvállalást, s ezen feladatkörök ellátásakor a jogásznak képesnek kell lennie a kooperációra, a team-munkára, s később management feladatok ellátására.