A jogi szakvizsga
A jogászoknak a munkavégzéshez jogi szakvizsgát kell tenniük, hogy bizonyítsák szakmai kompetenciájukat. Ezzel a vizsgával egy jogász bármelyik munkakör elvégzéséhez megfelelő tudásról és készségekről bizonyítványt szerez és bármelyik jogi szakmában elhelyezkedhet. A vizsgát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottsága vezeti le. Tagjai szintén jogászok, az elnök, elnökhelyettes és a titkár megbízatása pedig öt évre szól.
A vizsga előtt a vizsgázónak lennie kell már legalább 3 éves joggyakorlatának. Ez olyan főállású munkakörben végzett tevékenység kell, hogy legyen, amit a doktori oklevél megszerzése után kezdett el a jogász. A több különböző gyakorlat összeadódhat. Ez idő alatt is részt vehet a jogász más jogi szakmai oktatásban. Ha a munkáltató úgy határoz, ez a jogi oktatás akár kötelező érvényű is lehet.
Gyakorlat igazolása jogi szakvizsgához
Azt, hogy valakinek mennyi joggyakorlata van, a jelölt típusától (munkakörétől) függően mások állapítják meg. Bírósági fogalmazóknál a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróság elnöke vagy az ítélőtábla, míg egy ügyészségi fogalmazó esetében az ügyészségen a legfőbb ügyész, és a főügyészek. Amennyiben valaki ügyvéd akar lenni, a területileg illetékes megyei ügyvédi kamara, ha pedig közjegyzőjelöltről van szó, a területi közjegyzői kamara igazolja. Annál, aki önálló bírósági végrehajtó, annak helyettese kíván lenni, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tanúsítja, egyéb jogi munkakörök (előadó) esetében pedig a munkaadó.
A Szakvizsga Bizottságnál már a vizsga időpontja előtt legkésőbb két hónappal jelezni kell, ha valaki jogi szakvizsgát szeretne tenni. A kérelemnek meghatározott mellékleteket is kell tartalmaznia, például a jogi diplomának (azaz doktori oklevélnek) közjegyzői aláírással hitelesített másolatát, a joggyakorlat meglétéről az igazolást, illetve igazolást arról is, hogy a jelölt befizette a vizsgadíjat. A kérelemnek azt is tartalmaznia kell, hogy melyik tárgyakból, vizsgarészekből szeretné a jelölt letenni a vizsgát, miből szeretne írásban vizsgázni. A Szakvizsga Bizottság titkára ad helyt a kérelmeknek. Ha elutasítják a kérelmet, attól kezdve nyolc napon belül lehet fellebbezni, ezt a kérést a bizottság egy hónapon belül vizsgálja.
A jogi szakvizsga három fő részre osztható: Első része tartalmazza a családjogot, polgári és polgári eljárási jogot, gazdasági jogot. A második részben a büntető- és büntetésvégrehajtási jog, valamint a büntető eljárási jog kap helyet. A harmadik „modul” a munkajoggal, társadalombiztosítási joggal, alkotmányjog és közigazgatási joggal foglalkozik.
Egy tárgyból a jelölt (ő választja ki, hogy melyikből) szóbeli előtt írásbeli vizsgát is tesz, de mindegyikből kell szóban is felelnie. Azt, hogy a részeket milyen sorrendben teszi le, azt is a vizsgázó állítja össze. Legelőször abból kell mennie vizsgát tenni, amiből szóban és írásban is felel. Akkor mehet tovább a következő modulra, ha az előző sikerült neki. Jelentkezni ezekre a részvizsgákra is két hónappal korábban kell.
Ha a jelölt elkezdi a szakvizsga letételét, arra kezdéstől (az első vizsgázásra benyújtott kérelemtől) számított öt éve van, hogy befejezze. Az írásbelin vizsgázónak beadványt vagy határozatot kell írnia és valamilyen jogkérdésben véleményt nyilvánítania. A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. Akkor lesz sikeres a jelölt vizsgája, ha a bizottság úgy látja, hogy a jelölt rendszerező- és ítélőképessége megfelelő és a vizsga anyagát alkalmazni tudja a gyakorlatban. A részvizsgákon elért jegyek összeadódnak. Az írásbeli érdemjegye kétszer annyit ér. Ha egy vizsgát nem sikerült a jelöltnek letennie, abból pótvizsgáznia kell. Maximum két javítási lehetőség engedélyezett, ez után már az egész részvizsgát újra kell tenni. A sikeres részvizsgáról a vizsgázó ideiglenes bizonyítványt, a jogi szakvizsga meglétéről oklevelet kap.